Egyszer egy király összehívta az udvar bölcseit és így szólt hozzájuk:
„Csináltatok egy gyönyörű gyűrűt, a legszebb gyémántokkal ékesítve.
Szeretnék egy titkos üzenetet belevésetni, ami majd a legnagyobb elkeseredésemben is segíteni fog nekem. Rövid legyen, hogy elférjen a gyémántok mellett.”
A bölcsek és tanultak, hosszú szövegeket fogalmaztak meg a királynak, de egy sem volt 2-3 szónál rövidebb.
A királynak volt egy öreg szolgálója, aki már a király apját is szolgálta, ezért különlegesen közel állt a király szívéhez.
Így szólt az öreg a királyhoz: „én nem vagyok sem bölcs, sem tanult, de én ismerem azt a titkos üzenetet, ami segíthet neked bármilyen nehéz helyzetben leszel. Egyszer apádnál vendégeskedett egy misztikus és amikor elment átnyújtott apádnak egy kis papírt. Azt mondta neki, rakja a gyűrűjébe és csak akkor olvassa el, ha minden veszni látszik és nem lát már kiutat. Az öreg átadta a királynak a gyűrűt. A király nem olvasta el a titkos üzenetet, nem volt rá oka...
Aznap éppen óriási tömeg gyűlt össze, hogy a királyt és a királyságot ünnepeljék, az egész város zengett a harsonáktól a zenétől és a tánctól. A király peckesen vonult, mögötte ment az öreg szolgálója, aki odasúgta a királynak: „ez most is egy remek alkalom, hogy elolvasd az üzenetet.”
„Dehát minek? Győztünk a háborúban, erős a királyságom, engem ünnepelnek, nem vagyok elkeseredve egyáltalán.” - mondta örömittasan király.
Ez az üzenet nem csak a rossz időkre van, hanem a jó időkre is. Érvényes akkor is, ha épp nyertes vagy, nemcsak amikor vesztes.” - válaszolt az öreg.
A király kinyitotta a gyűrűt és elolvasta az üzenetet: „Ez is elmúlik”.
Az ünneplő tömeg közepén, hirtelen megszállta őt a nyugalom, elillant a büszkesége, mert rájött minden elmúlik.
A király nagyon hálás volt a szolgálónak, hogy segített neki rájönni az igazságra:
„Minden elmúlik, de én maradok a tanúja mindennek ami történik. A kérdés, hogy én hogyan látom a valóságot?„
„Csináltatok egy gyönyörű gyűrűt, a legszebb gyémántokkal ékesítve.
Szeretnék egy titkos üzenetet belevésetni, ami majd a legnagyobb elkeseredésemben is segíteni fog nekem. Rövid legyen, hogy elférjen a gyémántok mellett.”
A bölcsek és tanultak, hosszú szövegeket fogalmaztak meg a királynak, de egy sem volt 2-3 szónál rövidebb.
A királynak volt egy öreg szolgálója, aki már a király apját is szolgálta, ezért különlegesen közel állt a király szívéhez.
Így szólt az öreg a királyhoz: „én nem vagyok sem bölcs, sem tanult, de én ismerem azt a titkos üzenetet, ami segíthet neked bármilyen nehéz helyzetben leszel. Egyszer apádnál vendégeskedett egy misztikus és amikor elment átnyújtott apádnak egy kis papírt. Azt mondta neki, rakja a gyűrűjébe és csak akkor olvassa el, ha minden veszni látszik és nem lát már kiutat. Az öreg átadta a királynak a gyűrűt. A király nem olvasta el a titkos üzenetet, nem volt rá oka...
Aznap éppen óriási tömeg gyűlt össze, hogy a királyt és a királyságot ünnepeljék, az egész város zengett a harsonáktól a zenétől és a tánctól. A király peckesen vonult, mögötte ment az öreg szolgálója, aki odasúgta a királynak: „ez most is egy remek alkalom, hogy elolvasd az üzenetet.”
„Dehát minek? Győztünk a háborúban, erős a királyságom, engem ünnepelnek, nem vagyok elkeseredve egyáltalán.” - mondta örömittasan király.
Ez az üzenet nem csak a rossz időkre van, hanem a jó időkre is. Érvényes akkor is, ha épp nyertes vagy, nemcsak amikor vesztes.” - válaszolt az öreg.
A király kinyitotta a gyűrűt és elolvasta az üzenetet: „Ez is elmúlik”.
Az ünneplő tömeg közepén, hirtelen megszállta őt a nyugalom, elillant a büszkesége, mert rájött minden elmúlik.
A király nagyon hálás volt a szolgálónak, hogy segített neki rájönni az igazságra:
„Minden elmúlik, de én maradok a tanúja mindennek ami történik. A kérdés, hogy én hogyan látom a valóságot?„
RSS Feed