Lili Gesler - Praxis für Psychotherapie - Építő lelkizés
  • Magyarul
    • Kognitív viselkedésmódosítás
    • Témák
    • Rólam
  • Deutsch
    • Kognitive Verhaltenstherapie
    • Leistungen
    • Über Mich
    • Kosten
  • English
    • Cognitive Behavior Therapy
    • Services
    • About Me
    • Prices
  • Kontakt
  • Blog

Szorongás nélkül a kognitív terápiával

10/11/2017

0 Comments

 
Első fontos lépés a gyógyulás útján, hogy megismerd a szorongás működését. Ha jobban megérted, akkor könnyebben fogadod el a helyzetedet, és így könnyebben fogsz tudni rajta változtatni. Például a pánikroham esetében jó, ha tudod, hogy bár a roham egy kellemetlen élmény, de csak átmeneti és nem veszélyes.
A kognitív terápiában megtanulsz légzés-technikákat, ezáltal automatikusan ellazulnak az izmaid, és gyakorlással szabályozni tudod a légzésedet, ami megnyugat. A következő lépés, az, hogy a negatív automatikus gondolataidat beazonosítsuk, és kicseréljük őket reálisra. Mert az, ahogyan gondolkodunk meghatározza azt, ahogyan érzünk. Tehát a kulcs a gondolkodásunk megváltoztatásában van. A reális gondolkodás azt jelenti, hogy fair módon, kiegyensúlyozottan tekintesz saját magadra, másokra, és a világra is. Nem pozitívan és nem negatívan.
Pédául:
Gátló, nem reális gondolat: „Mindig, mindent elrontok, egy looser vagyok.”
Reális gondolat: „Mások is csinálnak hibát, én is, mert ember vagyok. Amit tehetek most az, hogy megpróbálom kijavítani a hibát, és tanulni a történtekből.”
Gátló, nem reális gondolat: „Nem tudom megcsinálni, nagyon izgulok. Miért nem tudom magam kontrollálni?”
Reális gondolat: „Normális, hogy izgulok, nem veszélyes az izgulás, koncentrálok és csinálom a feladatom. „
Lépések a reális gondolkodáshoz: Tudnod kell, hogy mi jár a fejedben és mire gondolsz. Általában nem figyelünk arra, hogy hogyan gondolkodunk; automatikusan jönnek mennek a gondolataink. Ha elkezdjük megfigyelni azokat, megértjük mitől érezzük magunkat rosszul. Fontos különbséget tenni a valós problémák, és a nem valósak között. Ha például a nagymamád betegsége okoz szomorúságot, az egy teljesen reális gondolat, de ha elkeseredsz, mert egy barátod lemondja a közös ebédet és azt gondolod: „biztos velem van a baj, senki sem szeret,” akkor a probléma a nem reális gondolatban van. Kezd el megvizsgálni a gondolataidat. Kérdezd meg magadtól, ezek a gondolatok reálisak? Segít engem az ahogyan gondolkodok?
A félelmeinket nem leküzdeni kell, hanem szembe nézni velük.
Természetes, hogy el akarod kerülni azt, amitől félsz. Viszont például, ha mindig a lépcsőn mész fel a lift helyett, mer félsz a liftezéstől, akkor nem tudod megtapasztalni, hogy semmi rossz nem történik a liftben, (hiszen emberek milliói utaznak le-fel vele) így az elkerüléssel erősíted meg a félelmed. A terápia kezdetén csak kisebb félelemkeltő szituációkkal nézünk szembe és később lépésről lépésre haladunk, hogy aztán a nagyobbakkal is szembe nézzünk. Minél többet gyakorlod a szembenézést és azokat a dolgokat, amikre a terapeutád megtanít, annál gyorsabban és hatékonyabban tudsz megválni a nem reális félelmeidtől. A gyakorlás a siker kulcsa és nem csak a sikeré, hanem a gyakorlással tudod megakadályozni az esetleges visszaesést is.
A jó hír az, hogy a kognitív terápia rendelkezik technikákkal, amelyekre a terapeutád megtanít. Ezek mindenki számára elsajátíthatók és gyakorolhatók. Kell hozzá akarat, munka és kitartás, mint bármihez, amit meg akarunk tanulni.
​
0 Comments

​A szorongás ördögi körét meg lehet törni.

2/10/2016

0 Comments

 
A félelemmel teli gondolatok azt okozzák, hogy erős félelmet érzünk és olykor pánikot.
 
Ha valamit veszélyesnek, életveszélyesnek értékelünk, a testünk félelemmel reagál rá.
A pánikrohamot egy ördögi körhöz is lehet hasonlítani.
Ezek a rohamok sokszor egy észleléssel kezdődnek. Például szívdobogással vagy izzadással. Ezeknek a tüneteknek sokféle oka lehet, például lépcsőzés, kávé fogyasztás, levegőtlen helyiség, vagy egy kis stressz; de sokszor élethelyzetek, például konfliktusok, párkapcsolati, munkahelyi problémák az előidézők. Sokan arról számolnak be, hogy az első pánikrohamot megelőzően a családban haláleset, betegség történt.
Fontos része a folyamatnak, hogy ezeket a sokszor ártalmatlan testi jelzéseket a gondolatainkban veszélyesnek értékeljük. „Jajj nincs rendben valami a szívemmel.“ “Mindjárt összecsuklom.“
A gondolatban veszélyesnek értékelt szituáció érzelmileg félelemként jelenik meg.
A félelem kiváltja mint életteni hatást: a stresszreakciót , ami testi tüneteket produkál: pulzusnövekedést, izzadást,  az izmok összerándulását stb. „Megfulladok, nem kapok levegőt“
Így a félelem és a velük összekötött gondolati és fizikális reakciók egy drámai helyzetetté nőnek ki. Az érintettek különböző stratégiákat fejlesztenek ki – akár tudtukon kívül -, hogy félelmüket enyhítsék.
Elkerülik, vagy elmenükülnek a félelmetesnek hitt szituációktól. Az elkerülési stratégia szükségszerűen megakadályozza azt a tapasztalást, hogy a katasztrófa amitől tart nem következik be.
 
 
A kognitív viselkedésterápiában megtanulható, hogy milyen összefüggések vannak a félelemmel teli gondolatok és a szorongás között. Felismerhető a félelem „ördögi köre“ és megtanulható, hogyan lehet reálisan megfigyelni és értékelni testünk érzeteit valamint a gondolatainkat reálisabbakra kicserélni.
 


Bild
0 Comments

    All
    Abnormális Szorongás
    Alázat
    Albert Ellis
    Általánosítás
    Angst
    Az élet Súlya
    Barát
    Barátság
    Bölcsesség
    Bölcsesség
    Burn Out
    Címkézés
    Csőlátás
    Depresszió
    Depresszió
    Depresszió Kérdőív
    Depresszióspirál
    Der Teufelkreis Der Angst
    Düh Kezelése
    Egészség
    Egy Példa
    Előítéletek
    Emocionális Gondolkodás
    Erőszakmentes Kommunikáció
    Fejlődés
    Fekete Fehér
    Fekete-fehér
    Félelem
    Felnőttmesék
    Gondolkodási Hiba
    Hála
    Hálalista
    Hálalista
    Hálásnak Lenni
    Hálásnak Lenni
    Ich Bin Ich
    In Dem Moment Zu Sein
    Irodakutya
    Irracionális
    ítélkezés
    Jelenben Lenni
    Jövendölés
    Jövőbelátás
    Kérdőív
    Kognitive Therapie
    Kognitive Verhaltenstherapie
    Kognitív Terápia
    Kognitív Viselkedésterápia
    Konfucius
    Kutya
    Modern Függőség
    Napi örömök
    Negatív Automatikus Gondolat
    Okostelefon
    Önelfogadás
    önértékelés
    önértékelés
    Önismeret
    Önkifejezés
    ördögi Kör
    Öröm
    Panik
    Pánik
    Popper Péter
    Pozitív Lekicsinyítése
    Pszichológus
    Repülés
    Repülési Fóbia
    Selbstwert
    Szerencse
    Szociális Fóbia
    Szorongás
    Tanmese
    Tudatosság
    Unglücklichsein
    Valóság
    Végletek
    Végletek
    Virginia Satir
    Weisheitsgeschichte
    Zen
    Zen Geschichte

    Archives

    January 2022
    February 2021
    August 2020
    July 2020
    April 2020
    February 2020
    July 2019
    March 2019
    June 2018
    March 2018
    February 2018
    January 2018
    November 2017
    October 2017
    September 2017
    August 2017
    July 2017
    June 2017
    April 2017
    March 2017
    February 2017
    December 2016
    October 2016
    September 2016
    August 2016
    July 2016
    June 2016
    May 2016
    April 2016
    March 2016
    February 2016
    January 2016
    December 2015
    November 2015
    October 2015
    September 2015
    August 2015
    July 2015
    June 2015
    May 2015

    "A művészi tevékenységem szerves része a gyógyításomnak és ugyanez fordítva is igaz.
    Hiszem, hogy a sikeres terápia egyik fő titka, ha a kliens és terapeuta egy hullámhosszon mozog. A terápiában is „minden zsák megtalálja a maga a foltját”.

    RSS Feed

Telefon
+36 20 476 2381
Email
praxisgesler@gmail.com